2021.11.12. – Tőkeportál saját tartalom

Miniinterjú sorozatunk előző részében dr. Szabó Péter került bemutatásra, ez alkalommal pedig Csíki László válaszolta meg kérdéseinket. László, adatvezérelt növekedési tanácsadó, az elmúlt 10 évben korai fázisú innovációk finanszírozásával és piacra vitelével foglalkozott. Több saját vállalkozása is volt, köztük technológiai fókuszú startup vállalkozás is. 2 éve kezdett el a tapasztalatait felhasználva adatvezérelt növekedési tanácsadással foglalkozni, ami széles körben alkalmazható az adott vállalkozás profiljától függetlenül számos folyamatra: hatékonyság növelés, automatizáció, hazai és nemzetközi tőkebevonás, döntéselőkészítés segítése. Szakterületei közé tartozik a piacralépési stratégia, az üzleti tervezés és az e-kereskedelem. Releváns tapasztalat mellett doktori tanulmányokat is folytat ezen a területen, kifejezetten a startupokra fókuszálva (BME GTK).

Több mint 10 éve foglalkozom jellemzően K+F alapú innovációk finanszírozásával. Ez egy szerteágazó terület, mert egyrészt az innováció is elég széles körben értelmezhető fogalom, másrészt finanszírozói oldalon is elég sok szereplő van jelen. Hogy gyakorlati példákat említsek, voltam már nagyon korai fázisú államilag finanszírozott egyetemi projektekben, sokmilliárdos árbevételű hazai cégeknél, ahol jellemzően főleg saját forrásból valósult meg a finanszírozás, illetve startup vállalkozásokba fektető tőkealap-kezelőnél is.

A ló másik oldalán is ültem és folyamatosan ülök, mert több saját vállalkozást is alapítottam, családi céget és startup vállalkozást egyaránt. Szóval 10 évig azzal foglalkoztam, hogy egy vállalkozásnak hogyan és milyen forrása lesz arra, hogy terméket fejlesszen vagy továbbfejlesszen, amit aztán bevezethet a piacon.

Az interjú kapcsán a Tőkeportál profiljára hangolódva a válaszommal a korai életfázisban lévő vállalkozásokra fókuszálnék, azon belül is a belsős innovációs folyamatokat kihagynám, és a vállalkozások piacra bevezetendő termékeinek vagy szolgáltatásainak finanszírozásáról beszélnék, mert jellemzően ez szokott leggyakrabban felmerülni kérdésként.

Az ígéretes innovációk kapcsán a legnagyobb kihívást ma szerintem nem az jelenti, hogy egy cég találjon erre forrást, hanem hogy a forrás illeszkedjen az adott céghez és a jövőképéhez. Itthon is számtalan példa található ehhez kapcsolódóan.

Egy innovatív terméket vagy szolgáltatást vizionáló induló startup már a korai fázisban is finanszírozni szeretné a fejlesztését. Hogyan teheti ezt meg?

Pályázatok útján: Egy induló cég számára ez nem járható út, hiszen már a pályázatok felhívásai is olyan cégeknek szólnak, amelyek már rendelkeznek egy lezárt üzleti évvel. Illetve ami talán még ennél is nagyobb probléma, hogy a K+F+I pályázatok nem kedveznek a K+F igényes termékfejlesztéseknek, ugyanis az összesben szerepel egy üzleti hasznosítási vállalás a kötelező vállalások között, melyben jellemzően azt várják, hogy 1-2 éven belül a kifejlesztett termék kerüljön piacra és származzon belőle árbevétel.
A K+F folyamat viszont bizonytalan: az is könnyen kijöhet, hogy az adott technológia nem fejleszthető ki vagy a kifejlesztett technológiából nem lesz gazdaságosan előállítható termék. Ráadásul egy erősen K+F igényes termék kifejlesztése időigényes folyamat, a technológia fázisától és iparágtól függően akár 5-10 évig vagy tovább is eltarthat, mire a piacra bevezethető terméket kapunk.

Ennek a piaci hasznosítási elvárásnak az oka egyébként érthető finanszírozói oldalról és az úgynevezett európai paradoxon állhat a hátterében, amivel a korábbi tapasztalatok alapján már szerettek volna valamit kezdeni itt Európában.

De a jelenlegi pályázatok sokszor egyébként is nagyon rugalmatlan finanszírozási lehetőségnek bizonyulnak, kevés teret adnak az irányváltásra. Ez pedig fontos lenne például akkor, ha a cég a fejlesztés során belefut egy előre nem tervezett zsákutcába, ami miatt jelentősen változtatnia kell.

Kockázati tőkebevonás útján: Itthon pár éve már elérhető intézményi finanszírozás is, már nagyon korai fázistól. Viszont egy befektető adott időhorizonton belül, adott hozamelvárás mellett fektet be, számos egyéb jog illeti meg őt, melyet különféle szerződésekben biztosít, de ezt nem részletezném tovább. Ez azt jelenti, hogy ha gyakorlatilag nincs a piacralépés közeli fázisban, egy termék vagy szolgáltatás akkor hiába tudna bevonni befektetést, nem éri meg. Hiszen a startup lét befektetővel az ember mögött gyakorlatilag egy versenyfutás az idővel. Itthon minél tovább fejlesztget az ember és minél később lép piacra, annál jobban lemarad a befektető évi 30-40%-os hozamelvárásával szemben. Az is előfordulhat, hogy pl. 4-5 év múlva, mire a termék a piacra kerül, a befektető már ki kell szálljon a cégből a saját befektetési időhorizontja miatt, vagyis minden áron értékesíteni akarja a saját tulajdonrészét. Mivel egy pénzügyi befektető egy árbevételt nem termelő cégbe ritkán fektet 4-5 év után, ezért marad a technológia. Ha az tényleg szuper, akkor egy szakmai befektető/felvásárló még akár fel is vásárolhatja, ám ilyenkor jellemzően többségi tulajdonrész megvásárlására törekszik. Szóval még azelőtt vége a cégnek, mielőtt a piacra kilép.

Ezen kívül persze még a saját vagy családi/ismerősi tőkén kívül üzleti angyalok is fektetnek be korai fázisba, a leggyakrabban még az intézményi befektetők belépése előtt, de jellemzően az intézményi finanszírozóknál keményebb feltételrendszerben. Itt persze nem az erősebb kontrollra és a hosszabb adminisztrációra gondolok, mert az jellemzően az angyaloknál nincs, hanem arra, hogy ők mivel 100%-ban a saját pénzüket teszik kockára, ezért tényleg csak a relatíve gyors és nagy megtérülést hozó, a piacon már validált, árbevételt termelő vállalkozásokba és csapatokba fektetnek leginkább, a korai fázis miatt pedig viszonylag alacsony cégértéken. Egy jól megválasztott angyalbefektető viszont aranyat ér a jövőben.

A válaszom tehát, hogy a legtöbb, magasabb K+F igényű terméket vagy szolgáltatást fejlesztő cég sehogy nem talál forrást, ha talál is, akkor nagyon nagy valószínűséggel ez a finanszírozás nem illeszkedik a céghez, és ez pár év múlva ki fog ütni.
Ezért nagyon fontos, hogy mindenki a profiljához illeszkedő finanszírozási formát keressen és találjon.

Itt lehetne egyébként szerintem fontos szerepe a Tőkeportálnak is, bár az nyilván itt is látszik, és érthető is, hogy az emberek sokkal nagyobb hajlandósággal szeretnek befektetni ígéretes, már árbevételt termelő vállalkozásokba, hiszen ilyenkor a bizonytalansági faktor is valamivel alacsonyabb és a megtérülési időtáv is rövidebb.

A megoldás talán az lenne, ha a pályázati rendszer itthon is kedvezne az olyan induló vállalkozásoknak, akik magas hozzáadott értékű, K+F igényes innovációkat szeretnének fejleszteni. Egy sikeres termékfejlesztést követően pedig bekapcsolódhatnának egyéb finanszírozási formák is.

Számos ilyen tényező van, és a legtöbb a vállalkozáson belülről fakad. Szerintem a két leggyakoribb ok, ami miatt a korai fázisú cégek hamar földbe szoktak állni, az a piaci igények nem megfelelő felmérése és a megvalósítói gárda összetétele. De ha ezek mind stimmelnek és jó a termék, van rá piaci igény és még a csapat is jó, akkor is nehéz a siker elérése.

Több, mint 500 ötlet és cég átvilágítása nyomán azt tapasztaltam, hogy a legtöbb vezető – korai fázisú cégektől kezdve egészen a több 10 milliárd forintos árbevételű vállalkozásokig – szinte kizárólag a saját szemüvegén keresztül szemlélve, intuitív módon hoz meg olyan stratégiai döntéseket, melyek óriási jelentőséggel bírnak a cég jövőjére és az árbevételek alakulására.

Nem elemeznek, nem mérik vissza a cég releváns folyamatainak a hatékonyságát. Sokszor egyszerűen azt sem tudják, hogy milyen adatokon ülnek vagy hogy egyáltalán milyen adatokat lenne érdemes gyűjteni. Azt meg pláne nem, hogy ezekkel az adatokkal mit tudnának kezdeni. 2 évvel ezelőtt alapítottam meg ezekre a problémákra válaszként a bizdev.hu-t, ahol, mára már többed magammal, adatvezérelt növekedési tanácsadással foglalkozunk.

Az oldalon szereplő esettanulmányok közé betettem néhány érdekes eset rövid összefoglalását, amit mindenkinek javaslok elolvasni. Ebből látszik, hogy mennyire sokféle cég számára hasznosak a szolgáltatásaink. Főleg olyan cégek alkotják az ügyfeleink körét, akik számára fontos a gyors növekedés és a hatékonyabb működés. Az egyik csoportot olyan cégek alkotják, akiknél a vezetők intuitív döntései mentén sikerült eljutni egy bizonyos – akár több milliárd forintos – árbevétel szintig, aztán a növekedés hirtelen megtorpant, mert az eddigi stratégiával már nem tudták megvalósítani a kitűzött éves növekedési célokat. Ezt pedig vagy maguktól ismerték fel, vagy a velünk folytatott beszélgetések során.

A másik csoportot pedig a pár éves múlttal rendelkező startup vállalkozások alkotják, akik versenyt futnak az idővel és a töretlen növekedés, a gyors eredmények felmutatása gyakorlatilag létkérdés, hiszen ez határozza meg a finanszírozási lehetőségeiket és azt, hogy mennyire tudják kiaknázni a bennük rejlő potenciált egy esetleges EXIT eseményig. Számukra nagyon jó értékajánlat, hogy szintet léphetnek, és ezzel akár egy következő körös befektetés is sokkal könnyebben megvalósul.

Ha szeretnél Lászlóról még többet megtudni, látogass el a mentorprofiljára!