2022.04.25. – Tőkeportál saját tartalom

Előző interjúnkban Farkas Zsuzsanna mutatkozott be, most pedig Müller Tamás válaszolja meg kérdéseinket a mentortevékenységével kapcsolatban.

Tamás közösségi média és marketing specialista, a női startupok szakértője, közösségépítő és sorozatvállalkozó. Több, mint 20 évnyi tapasztalattal rendelkezik az online és digitális marketing és vállalkozás fejlesztési területeken. Tavaly hetedik alkalommal szervezte meg az általa alapított Women Startup Competition Europe networking, mentoring és verseny eseményét női és gender divers startupok részére. Szakterületei közé tartozik többek között az üzletimodell-tervezés, a marketingstratégia, a női startupok és az online kommunikáció.

Startupszerű stílusban, leegyszerűsíteném a választ. Egy startup kommunikációnál az a fontos, hogy minél egyszerűbb és lényegretörő mondandóval, minél több emberhez jusson el. És persze arról se feledkezzünk el, hogy minél olcsóbban. Direkt nem beszélek az elején célcsoportra targetált kampányokról, remarketingről, meg growthackingről, mert főleg a korai fázisban általában az az igaz, hogy “mindenkire lövünk”. Kellenek a piaci visszajelzések az értékesítési célcsoportok behatárolásához, az alternatív lehetőségek felfedezéséhez, a munkát egyszerűsítő partneri kapcsolatok megteremtéséhez és a jövőbeli befektetők eléréséhez. Természetesen a későbbiekben ezen piaci tapasztalatoknak egy konkrétabb szegmentálási pontokat tartalmazó marketing stratégiává kell összeállnia, ami sorvezető lesz a következő évek munkájához és brief azoknak a marketing ügynökségeknek és alvállalkozóknak, akikkel együtt kell majd dolgoznunk.

Biztos, hogy startupoknak nem szabad kihagyni azokat a versenyeket és megmérettetéseket, amelyek a piacon százszámra találhatók. Ezekből – akár nyersz vagy nem nyersz – rengeteget lehet tanulni. Ingyen PR-t, termék validációt és üzleti kapcsolatokat jelent, valamint azt hogy folyamatosan a befektetői, mentori visszajelzések alapján tudod tökéletesíteni az üzleti modelledet, az üzleti tervedet és a bemutatkozó prezentációdat.

Az is biztos, hogy a prezentációkban nem lesz vonzó az, aki az üzletének marketing kampányát sima Facebook vagy Google ads hirdetésekkel próbálja letudni. Itt is a legvonzóbbak a virus effect, a felhasználók által generált tartalom, vagy bármi olyan blikkfang és hack megoldás, ami kitűnik a tömegből.

Persze fontos az, hogy megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a startup fejlesztés és munka és eseményeken való részvétel között. Erről írtam még 2017-ben egy külön cikket is, ha valakit bővebben érdekel a téma.

Szerencsére mindig rengeteg tervem van és mind a startupok és köré szerveződő közösség fejlesztésére, elősegítésére vonatkozik. Van közöttük budapesti és vidéki co-living központ fejlesztés 2.4Ha területen külföldi csapatoknak, egy social media végrehajtó csapat felépítése ami gyakorlati megvalósítást tud adni a startupok marketing stratégiai mögé, valamint mivel pár hazai és nemzetközi startup befektetésem végre megtérülni látszik, újra vissza fogok fektetni új startupokba.

Azonban most a legaktuálisabb az, amivel az elmúlt években leginkább foglalkoztunk. Egy olyan háttérrendszeren dolgozzunk a barátaimmal, ami leegyszerűsíti a startup csapatok, vállalkozások építését és fejlesztését úgy, hogy közben méri a benne szereplők aktivitását, minőségét, befektetési érettségét és segít kiválasztani a legígéretesebb befektetési lehetőségeket, úgy hogy közben erre több lehetősét is kínál a startunknak. Ez a www.pozi.io.

Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de a magyar ökoszisztéma sajnos még mindig nagyon belterjes és nem a szakmai tudás és tapasztalat alapú, hanem barát és haver alapúan néhány hazai befektető csoport köré csoportosul.
Ami azért is rossz, mert ez is azt determinálja, hogy a nemzetközi kapcsolatok és azok hatása is elenyésző a korábbi évekhez képest.

Persze ehhez hozzájárult az is, hogy a központilag támogatott kommunikációs stratégia és megjelenések szinte teljesen hiányoznak. Az állami és több körben kiosztott 600milliós inkubátor keretek is csak a kihelyezések helyes elszámolására és nem az exit és nemzetközi piaci jelenlétek növelésére szolgáltak.

Észre kellene venni, hogy sokkal nagyobb startup média zajban kellene sokkal erősebb kommunikációt folytatni központi szinten.

A statrtupjelentés kapcsán nagyon örülök, hogy végre kikerült egy ilyen kiadvány, de ha valaki megnézi a hasonló észt, izraeli vagy akár lengyel oldalról, akkor azt látod, hogy 1-1 ilyen riportban a legígéretesebb startupokat promotálják és kevésbé a statisztikai eredményeket és szakértői megnyilvánulásokat.
Azaz azt promotálják amit el akarnak adni.

Eddig azért ha egy nemzetközi versenyen megemlítetted a Prezi, Ustream, Logmein hármasunkat valamelyiket mindenki ismerte, meg azt is hogy magyarok. Most már nincs ilyen… pontosabban most a SEON biztos bekerül a gigabefektetésével, de az elmúlt időszakban egy az nagyon, de nagyon kevés.

Szóval ki kellene szakadni abból a kommunikációs felfogásból, hogy valaki itthon lesz “világhíres”. Sorra olyan startupokat látok kommunikálva bizonyos sajtó felületeken, amelyek fél év múlva már sehol sincsenek, ellenben azokkal, akik eredményt eredményre halmoznak, dolgoznak és a nemzetközi sajtó is jegyzi őket.

Messze nincs minden szereplő megkérdezve és aktiválva, de ösztönözve sem, hogy visszanézve segítsen a “szülőhazájának”. Saját tapasztalatból mondom, hogy sok esetben pont azokat a hálózat lehetőségek és nemzetközi kapcsolódási lehetőségek vesznek el, amelyek leginkább segítenének a következő generációknak kilépni a nemzetközi színtérre. Például a WSC esetében is több éven keresztül próbáltuk Budapesten rendezni a nemzetközi döntőket, de ha az ember a bécsi vagy a londoni közösségtől több támogatást kap idegenként, mint itthon magyarként, akkor ez determinálja azt, hogy a jó kezdeményezések el fognak távolodni. Ez sajnos így lesz minden startup oldaláról akit nem támogat az itthoni rendszer és itt a támogatás kapcsán nemcsak az anyagi oldalra gondolok.

Az biztos, hogy sokkal erősebben kellene támogatni a helyi innovatív vállalkozásokat, hogy nemzetközi téren is előrébb legyenek. Ha igazán akarunk valamit a nemzetközi piacon, akkor támogatnunk kell a magyar startupokat, hogy itthoni háttérirodával és csapattal bázist tudjanak alkotni, de mellette minél több nemzetközi piaci eseményen aktívan tudjanak szerepelni. Még sajnos az sem elég ha “kidobáljuk” őket 1-1 nevesebb amerikai inkubátorba, ha nem segítünk nekik ott helytállni és előrehaladni.

A jelenlegi haladásnak az is akadálya, hogy még mindig gigantikus bürokratikus terhet ró a korai fázisú startupokra 1-1 támogatás, vagy befektetés.

Ez is előforduló jelenet sok esetben, hogy túltámogatják az állami alapok a számukra szimpatikusnak látszó startupokat, így az nem kényszerül arra, hogy a piaci körülmények között valós bevétellel és terjeszkedéssel foglalkozzon. Ergo az érdemi sales/marketing munkát átváltja a bürokratikus adminisztráció, ami bármilyen startup halálát okozza hosszú távon.

Sokkal kisebb lépcsőkben, kisebb bürokratikus terhekkel és nagyobb piacon fellelhető szakmai támogatással lehetne előrébb lépni országos szinten.

A közösségi finanszírozás nagyon jó segítség arra, hogy validálja egy-egy startup tudását és életképességét az értékesítés és marketing/pr oldalon, hiszen ezen képességek nélkül nem fog működni a sikeres közösségi finanszírozás sem.

Ráadásul egy közösségi finanszírozás olyan partnereket, támogatókat és jövőbeli vásárlókat is bevonzhat, akik megalapozhatják a végső piacrálépés első bevételi forrásait, az első értékesítési lehetőségeit.

Harmadrészt pedig egy közösségi finanszírozás segít abba, hogy ne fiókba gyártsuk a termékünket, hanem lépjünk ki a piacra minél előbb úgy, hogy tudjuk kezelni és védeni magunkat a megjelenő konkurensek vagy copycat startupok ellen is.

Ha szeretnél Tamásról még többet megtudni, látogass el a mentorprofiljára.