A közösségi finanszírozás (angolul: crowdfunding) egy online, nyilvános felhívás, azaz kampány a kampánygazda vállalkozás finanszírozási igényének kielégítésére. Ha a finanszírozásért cserébe a kampánygazda átruházható értékpapírt bocsát ki, akkor befektetéscélú közösségi finanszírozásról van szó. A közösségi finanszírozási szolgáltatást, azaz kampányok közzétételére és lebonyolítására alkalmas online platformot, piacteret üzemeltető vállalkozásnak tevékenységi engedéllyel kell rendelkeznie. E szolgáltató az európai közösségi finanszírozásról szóló rendeletnek (ECSPR, lásd: (11) megfelelő szolgáltatása révén engedélyezi részvény-, kölcsön-, illetve átváltoztatható kölcsön-célú kampányok indítását, amelyekre a rendelet szerint online folyamatban a befektetési profilt létrehozó, azonosított természetes vagy jogi személy befektetők tehetnek befektetési szándéknyilatkozatot, miután tájékozódnak a befektetési feltételekről (ezeket a befektetői adatlap (Key Investor Information Sheet, KIIS, lásd: (22)) és egyéb marketinganyagokból (lásd: (7), valamint kérdezhetnek a fórumon és az online befektetői találkozókon. A szándéknyilatkozat (előzetes kötelezettségvállalási nyilatkozat, EKNy) a Tőkeportálon akkor érvényes, ha az előleget a befektető átutalta/kártyával kifizette a kampánygazda letéti számlájára, amely letéthez a kampánygazda nem fér hozzá addig, amíg a részvényt vagy más, e célra engedélyezett átruházható értékpapírt ki nem bocsájtja. A befektető a platformon keresztül szerzett értékpapírra vonatkozó későbbi eladási vagy vételi szándékát szintén jelezheti a szolgáltatónak, amely azt megjeleníti az oldalon, a vevőt az eladóval összekötheti (ez a másodlagos forgalmazás). A befektetés legkisebb összege pár tízezer forint, maximum mértékét pedig a vagyoni helyzet határozza meg. Ez más tőkebevonási formára egyáltalán nem jellemző, ezért is tartják úgy, hogy a közösség finanszírozás a legdemokratikusabb tőkebevonási-és befektetési forma, mert ez teszi lehetővé a legszélesebb értelemben véve hozzáférhetővé a tőkepiacot, és indíthatja el a vállalkozásokat a növekedés útján, a befektetőket pedig a tudatos befektetővé válás útján úgy, hogy a kockázatokat testre szabhatóvá, és transzparenssé teszi.
Ha a kampány a szándéknyilatkozatok és a befizetett előlegek alapján eléri a minimális tőkecélt, akkor a kampánygazda üzleti és jogi átvilágítás után megkapja a tőkét, amiért cserébe kibocsájtja az értékpapírt. A Tőkeportál ezt követően minimum 3 éven keresztül ellenőrzi, hogy a kampánygazda negyedévente tájékoztatja a befektetőket a kampányban ígért tervek teljesítéséről, amely tájékoztatás elmulasztása esetén kötbért kell fizetnie a bevont tőke 1%-ának terhére, amely az esetleges nemteljesítés fedezetéül a letéti számlán marad. Európában ECSPR-engedéllyel mintegy 150 platform rendelkezik, amelyeket az európai értékpapírfelügyelet (ESMA) nyilvános adatbázisa tartalmaz. ECSPR engedélyt bármely tagállam értékpapírfelügyeleténél lehet igényelni.
Vállalkozói szempontból a közösségi finanszírozást a leginkább alapítóbarát, inkluzív, hatékony tőkebevonási formának tartják, mert az alapító – a vonatkozó szabályokon belül – maga határozhatja meg a befektetés feltételeit, és a kampánnyal nemcsak tőkéhez jut, hanem azzal egycsapásra márkát is épít, és egyúttal a piacra jutást könnyíti meg. Az ECSPR alapján egy kampánygazda évente 5 millió eurót gyűjthet úgy, hogy az kivételt képez a Prospektus rendelet alól, amely 1 millió euró tőkebevonásig nem teszi kötelezővé a tájékoztató engedélyeztetését. Így válik a crowdfunding az utolsó, eddig nem szabályozott fizikai befektetési eszközosztállyá a nyilvános kibocsátású részvények, kötvények, befektetési jegyek mellett, míg a kriptoeszközök szabályozása még folyamatban van, így a blokkláncalapú kibocsátás- és kereskedés is történhetne crowdfunding révén, de ennek szabályozása még folyamatban van.
Típusai:
A befektetéscélú közösségi finanszírozáson kívül ECSPR engedélyt nem igénylő, nem szabályozott forma a támogatáscélú közösségi finanszírozás, amelyet főleg nonprofit szervezetek szerveznek társadalmi célok finanszírozására, de kulturális, illetve üzleti ötletek, projektek megvalósítását is lehet így finanszíroztatni; ma Magyarországon pár millió forintot lehet így „összekalapozni”. Támogatáscélú kampányt 4 platformon is lehet indítani: a Tőkeportálon, a Sharity-n. a Jóügyekért-en, az Adjukössze-n, és a Goood-on.
A befektetéscélú és a támogatáscélú kampányokon kívül ismert a termékcélú vagy előfinanszírozás-célú (reward-based crowdfunding), amely valamely projekt finanszírozását célozza; ilyen a Brancs, ahol 2024. márciusáig xx millió forint volt a legnagyobb gyűjtés. A legnagyobb reward platform a Kickstarter. E csatornákon keresztül úgynevezett alternatív finanszírozási csatornán keresztül is juthatunk tőkéhez. Alternatív tőkének nevezünk minden nem banki finanszírozást. Startupok, technológiai cégek, de KKV-k számára is rendelkezésre áll a banki szolgáltatásoktól független tőkeági finanszírozás:
- az ötletfázisú projekt megvalósításához támogatást lehet kérni támogatás-célú crowdfundingban
- a megvalósult prototípusból sorozatgyártásig eljutni rewardcélú kampány révén is lehet
- az első vevők és megrendelők után tőkét kereshetünk crowdfundinggal
- és egy megszilárdult, bevételtermelő vállalkozás kölcsöncélú kampányt is indíthat.
- Emellett-eközben természetesen üzleti angyaloktól és kockázatitőke-befektetőktől is gyűjthet tőkét. A crowdfunding tőke minden más finanszírozási móddal kompatibilis.
Története:
Közösségi finanszírozás mindig is létezett, hiszen amióta ember az ember, kért pénzt másoktól egy- egy ötlete megvalósításáért a hozamért vagy a termékért cserébe, de ez akkor öltött nagy léptéket, amikor a 2000-es években elindult internet révén a gyűjtésre irányuló kampányokról szóló híreket egyre szélesebb körben lehetett terjeszteni. Ugyancsak az internet robbanása hozta el a technológiai vállalkozások korát, amelyeknek hatalmas volt a tőkeigénye, de azokat nem finanszírozták a bankok, mert a vállalkozások nem tudtak biztosítékot nyújtani. Ráadásul a 2009-es válságban elapadó banki finanszírozási lehetőségek a teljes KKV szektort sújtották, nemcsak a tech cégeket, így a tőkét kereső vállalkozásokat az akkor induló crowdfunding platformok, mint a Kickstarter, kezdték kiszolgálni. Az USA kormánya is felismerte, hogy a beszakadó foglalkoztatottság csapdájából kiutat kell találni, a kisvállalkozásokat finanszírozni kell, és ennek biztosításához szükség van a közvetlen tőkebevonás lehetővé tételére is. 2012-ben fogadták el a JOBS Act-ot. A JOBS Act elsődleges célja a rohamosan növekvő munkanélküliség megfékezése volt: a tőkebevonás eszköz a foglalkoztatási képesség növelésére. Mivel a kisvállalkozások nem engedhetik meg maguknak a többszázezer dollárba kerülő IPO engedélyeztetést, a JOBS Act kivételt tett a crowdfundingoló vállalkozásoknak ez alól a kötelezettség alól, viszont limitálta az így bevonható tőke nagyságát, és limitálta a befektetőket is a vagyoni helyzetüktől függően. (Azaz, a szabályozási szemlélet is módosult: mivel a szabályozó fő feladata makropénzügyi kockázatok mérséklése a piacfejlődés támogatása mellett, az IPO-k esetében a kibocsátóra alkalmazott szigorú és drága engedélyeztetés eljárás terhének elengedéséért cserébe limitálta az így vállalható kockázatokat, és a kibocsátó szabályozását részben áttette a befektetőre. A JOBS Act az első mérföldkő a kezdő-és kisvállalkozások általános és globális problémájának, a tőkéhez való hozzájutásnak (access to capital) a megoldásában, elérve azt, hogy a kezdő-és kisvállalkozások viszonylag akadálymentesen, hatékonyan tudjanak tőkéhez jutni fejlődésük kritikus szakaszában, amikor tipikusan elfogy az alapítói tőke, de még nem tudnak intézményi finanszírozáshoz jutni. E törvényt tekintjük a szabályozott online tőkebevonás indulásának, és egy új befektetési eszközosztály, a kezdő vállalkozások értékpapírjaiba történő lakossági befektetés megszületésének. Az EU 2020-ban követte az USA példáját az ECSPR elfogadásával, amelynek értelmében az online tőkebevonási szolgáltatás 2023- tól engedélyköteles tevékenység, amely a felügyeleti feladatok egy részét átveszi azzal, a rendeletben részletesen leírt módon felülvizsgált vállalkozások tőkebevonást célzó kampányait lebonyolítja. A nemzetközi szakirodalom első helyen említi széles rétegek (a crowd) számára a gazdasághoz, a tőkepiachoz való hozzáférés történő biztosítását, azaz a startup befektetések elérhetőségét, demokratizálását. Az internet biztosítja az információk egyidejű és globális hozzáférését, ekképpen befektetők egyenlő elbánásának elvét, sőt ennél még jóval többet: a kérdezés és a hozzászólás lehetőségét: ezt crowd diligence-nek hívnunk, amelynek jelentős szerepe egy vállalkozás megítélésében. A közösségi finanszírozás történetét lásd részletesebben az crowdfunding szerepe a vállalatfinanszírozásban c. cikkünkben.
A közösségi finanszírozás gazdasági jelentősége:
- Az alvótőke-bevonás a gazdaságba: a sok kis tőke bevonásához nem szükséges máshonnan kivonni a befektetést, hanem azt folyó kiadások terhére fedezik a résztvevők. Így kerül be az a pénz a gazdaságba. A crowdfunding gazdaságpolitikai jelentősége, hogy a crowd jellemzően nem egyik megtakarításából helyezi át a tőkét a kampányok során, hanem friss, akár addig pénzügyi eszközökbe be sem fektetett pénz (avagy alvótőke) kerül így a vállalkozásokba, s válik működőtőkévé.
- A kisvállalati szektort gazdaságiválság-ellenállóbbá teszi azzal, hogy biztosítja és fenntartja a finanszírozását, mert a magánbefektetői attitűd kiváró, szemben az intézményi befektetői döntésekkel: a lakossági befektetők nem szabadulnak meg minden áron a részvényeiktől zuhanó árak, illetve növekedő infláció esetében Ez az eszközosztály válságállóbb vállalkozásokat teremt, mint a nyilvánosan kibocsátott, és szervezett piaccal rendelkező nagyvállalkozások.
- Felkészíti a vállalkozást a tőzsdére lépésre: ha egy kezdő- vagy kisvállalkozás már korai szakaszban befektetők sokaságától jut tőkéhez, akkor számára a számonkérhetőség, a külső tőkebevonás, és így később a tőzsdére lépés is sokkal természetesebb
- A piacépítés – a befektetői- és a pénzügyi kultúra terjedése –, és a vállalható kockázatok minimalizálása érdekében is fontos az alacsony belépési korlát, azaz, az alacsony befektetési összegek lehetővé teszik tömegek számára, hogy egyszerűen részt vegyenek a helyi vállalkozások sikerében. Számos eset bizonyítja (például a Skype-é), hogy egy-egy sikertörténet mekkora hatással van a helyi ökoszisztémára, mert a siker részesei a nyereségük realizálása után újabb helybeli vállalkozásokba fektetnek.
Ökoszisztéma-építés: az ökoszisztéma résztvevői azok, akik hosszú távon építve kapcsolati tőkéiket, a kezdő vállalkozásokkal is megosztják tudásukat, erőforrásaikat, abban bízva, hogy ha a vállalkozást növekedési pályára segítik, akkor azzal már piaci alapon is előnyös együttműködések révén profitálnak. Ki korán kel, aranyat lel, de ehhez startup- szemléletre, nyitottságra van szükség. A startup-ökoszisztéma tagjai mindazok, akik a kezdő vállalkozásokat piaci ár alatt, pro bono, vagy akár sikerdíj ellenében támogatják, illetve azokba fektetnek: tanácsadók, mentorok, inkubátorok és akcelerátorok, angyal befektetők és közösségi befektetők, kutatóközpontok, egyetemek, a média, és maga az állam is, ha ezen kezdeményezések jelentőségét megértve, adó és egyéb kedvezményekkel támogatja a helyi vállalkozások megerősödését. Kezdő vállalkozások is, csakúgy, mint a nagyvállalkozások, az erőforrásaik közelébe mennek: ez lehet munkaerő, piac, infrastruktúra is, de a kezdő vállalkozásnak először tőkére van szüksége, így abban az ökoszisztémában tudnak fejlődni, ahol a leghatékonyabban jutnak finanszírozáshoz.