2021.09.24. – Tőkeportál saját tartalom

A következő mentorunk, aki megválaszolja a kérdéseinket, Kassai Karola, akit nézőink már láthattak a Kanapé Pitch korábbi epizódjában. Karola nemzetközi startup ügyvéd, akinek sok tapasztalata van a jog, az üzleti stratégia és az innovációs technológia területén.

Ügyvédek vagyunk, akik átlátják és pontosan értik, hogy mi kell ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen elinduljon és tartósan növekedjen. Az üzleti és a jogi funkciók korábban alkalmazott éles szétválasztása tapasztalatom szerint nem hozza meg azt az eredményességet és hatékonyságot, ami a piacon elvárt manapság, így komplex üzleti rálátásra kell törekedniük a jogászoknak is a munkavégzésük során. Ebben az is segít minket, hogy a saját cégemet, a KassaiLaw-t is az alapoktól kezdve építettem fel, ide értve a nemzetközi terjeszkedést is, így én is inkább vállalkozó vagyok, mint egy klasszikus végrehajtó ügyvéd. Ezáltal nemcsak az ügyfeleken keresztül, de saját magunk révén is átéltük és megtapasztaltuk ugyanazokat a folyamatokat, és a piacra lépéshez és növekedéshez köthető kihívásokat, amik a vállalkozók mindennapjait teszik ki. Ez egy jóval szélesebb és mélyebb rálátást biztosít számunkra a jogi problémák feltárása és megoldási javaslatok kidolgozása során, ráadásul ugyanazokkal a soft skillekkel is dolgozunk, mint a vállalkozók: a stratégiai előrelátás, a komplex üzletorientált gondolkodásmód, a kreativitás, a rugalmasság, és az innovatív problémamegoldás keverékével. Ezek azok a szempontok, amelyek megkülönböztetnek minket a tradicionális ügyvédi szerepkörtől.

Sokat lehetne erről beszélni, így most csak a skandináv üzleti és vállalati kultúrát emelném ki, amelyet a KassaiLaw-nál egyébként már az alapítás, azaz 2012 óta ösztönösen alkalmazunk. A skandináv modell egyrészről azt vallja, hogy a munkahelyen mindenki egyenlő, ezért mindenki véleménye számít, arra valóban nyitottak is és figyelembe is veszik azt. Másrészről a munkakultúra a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és toleranciára épül, az elavult rendezőelvek, régimódi hierarchiák és kontrollmechanizmusok nem játszanak benne szerepet. Én bízom benned, hogy jól fogod megcsinálni a feladatod, amit a magadénak is érzel, te pedig tudod, hogy én bízom benned, így mindent bele is adsz, hogy jól teljesíts. Ez a szemléletbeli különbség, habár apróságnak tűnhet, csodákra képes. Továbbá, mivel a svédek tudatosan ügyelnek a munka-magánélet egyensúlyára, maximálisan figyelembe veszik a kollégák munkán kívüli életét, és tiszteletben tartják egymás személyes terét is – ami visszavezet minket a kölcsönös bizalomhoz. Ha el kell menned délután valahova, nem kell tőlem engedélyt kérned, biztosan dolgod van. Tudom, hogy a munkádat úgyis ellátod. Mindez, habár elég utópisztikusan hangozhat, de egy kellemesebb és nyitottabb munkakörnyezethez vezet, kevesebb konfliktussal és kiegyensúlyozottabb, motiváltabb, a közös cél érdekében együttműködő munkatársakkal.

A világjárvány kezdetén a startupok egyértelműen nagy csapást szenvedtek el, mivel pénzügyileg kevésbé stabilak, mint a nagyvállalatok. Másrészről viszont éppen a startup jellegük segített nekik abban, hogy megerősödve jöjjenek ki a megpróbáltatásokból, hiszen agilisak és képesek gyorsan alkalmazkodni az új körülményekhez. Közelről tapasztaljuk, hogy az első néhány hónap sokkja után ők tudtak a leggyorsabban talpra állni, szükség esetén akár gyökeres modellváltással, és még növekedést is mutattak az elmúlt egy évben. Valószínűleg ez az egyik fontos tanulság: a pivotálás nem a kudarc jele, hanem a valóság felismerése, a tényleges piaci igényekre való reagálás, és ha jól csinálják, a siker kulcsa.

Ami a vállalkozói szellemet illeti, az határozottan nőtt: csak az Egyesült Államokban 24%-al nőtt a vállalkozásindítások száma, és ez a tendencia globálisan sem mutat mást. Nem gondolom azt, hogy azért, mert hirtelen mindenki úgy érezte, hogy több lábon kell állni, bár biztosan ilyen is előfordult. Fontosabb tendencia inkább az, hogy a gazdasági válságok valójában a „kreatív rombolás” időszakai: új problémákat kell megoldani, és ezek az új kihívások új ötleteket hoznak elő, új vállalkozókat hívnak életre. Valójában sok sikeres cég válságidőszakokból indult, gondoljunk csak a Dropbox-ra, az Uber-re, az Airbnb-re vagy a WhatApps-ra, amelyek mind a 2008-as globális pénzügyi válság idején vagy közvetlenül azt követően jöttek létre. Meglátjuk, hogy kik lesznek a következő nagy szereplők, akik a jelenlegi válságból nőnek ki.

A járvány sok egyéb mellett a hagyományos finanszírozási lehetőségeket is megzavarta. A kockázati tőkefinanszírozás, amely a legtöbb startup számára a közvetlen és elsődleges célpont volt, jelentősen csökkent a Covid-19 első hónapjaiban, így a startupoknak más finanszírozási módok után kellett nézniük. Ez a közösségi finanszírozás fellendüléséhez is vezetett, a után döntöttek. Ezek a platformok kihasználhatják a befektetők nagy, sokszínű hálózatának előnyeit, és nem függenek a személyes találkozóktól sem, így tökéletes alternatívát jelentenek a post-covid világban. Bár a VC-k mostanra újra beszálltak a játékba, ráadásul 2020 negyedik negyedévére újabb rekordokkal, a világméretű váltás valószínűsíthetően felnyitotta az alapítók szemét egyéb finanszírozási lehetőségekre, és reméljük, hogy ez velünk is marad: a globális crowdfunding-piac például az előrejelzések szerint 2021-2025 között várhatóan 196,36 milliárd dollárral fog növekedni.

Régebb óta láthattunk kisebb elmozdulásokat a piacon, például egyre több kifejezetten niche piacokra szakosodott ügyvédi iroda nyílik globálisan, valamivel rugalmasabb a jogi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés és a hagyományos ügyvédi irodák is nyitnak az új megoldások, például a jogi technológiák felé.

Kiemelnék ugyanakkor egy fontos készséget a jövő gazdasági területen dolgozó ügyvédjei számára az eddig elmondottakon túl, mégpedig a „globális jogi jártasságot”. A vállalatok mérettől függetlenül már nem tekintenek akadályként az országhatárokra, egészen korai fázistól kezdve céljuk a nemzetközi viszonyrendszerek kiépítése, a befektetések, az erőforrások és ügyfelek globális elérése. A jogászoknak ki kell tudniuk szolgálni ezeket az igényeket. Ma már nem elég lokális keretek között gondolkozni a munkánk során, hanem globálisan kell átlátni az összefüggéseket, mindig tudatában kell lenni a várható nemzetközi relevanciáknak, és az ügyfelet fel kell tudni készíteni a külföldi jogrendszerek és üzleti kultúrák jellemzőire, amihez először meg kell érteni és lehetőség szerint tapasztalni azokat. Izgalmas szemléletváltás elején vagyunk a jogi szakmában is, az egyértelműen látható.

Ha szeretnél Karoláról még többet megtudni, látogass el mentorprofiljára.