All-or-Nothing (AoN) modell esetén csak a teljes tőkecélt elérő kampányok minősülnek sikeresnek, míg ha a tőkecélt nem éri el a kampány, akkor az sikertelen, és a támogatók/befektetők visszakapják az összeget. E modell nagyobb bztonságot jelent befektetési szempontból, mert csak akkor tudja elkölteni a pénzt a kampánygazda, ha a bemutatott üzleti tervéhez szükséges összes tőkét összegyűjtötte. A Tőkeportál is így működik: ha a Kampány Utolsó Napját követően a letéti számlán összegyűlt tőke eléri a Minimális Tőkecélt, akkor a Kampány sikeres, és a befektetők hozzájutnak a részvényekhez. Ha a Kampány sikertelen, akkor a befektetők 8 napon belül visszakapják a pénzüket.
Keep-it-All (KIA) kampányok esetén bármekkora összeg gyűlik össze, azt a Kampánygazda felhasználhatja, azonban akkor is csak a kampányban bemutatott célokra. A két modell közül a befektetők-támogatók számára az AoN a kisebb kockázatú, míg a kampánygazdának a KIA modell lehet vonzóbb. Egyes esetekben, ha például csak a jövőben gyártandó eszköz darabszáma függ a befolyó tőkétől, vagy szociális cél támogatásáról van szó, akkor a KIA modell sem kockázatosabb, mert a tőke kis része ugyanarra fordítható, mintha a teljes tőkecél teljesülne.
Mivel a közösségi finanszírozási kampány lényeges eleme a portálon folyó vita, kérdezési lehetőség (a crowd diligence), amelynek során a befektetők/támogatók a kampány végéig meg is gondolhatják magukat, és visszavonhatják döntésüket, a portálok ezt különféleképpen teszik lehetővé, az alkalmazott fizetési mód/technológia függvényében. A Paypalt alkalmazó portáloknál a támogató számláját a Paypal megterheli, de nem vonja le az összeget a kampány végéig. A befektetési célú kampányoknál a zártkörű tőkebevonás jogszabályi feltételeinek megfelelően a kampányok csak befektetői szándéknyilatkozatokat gyűjtenek a kampányok végéig, és a kampány végén érvényes nyilatkozatok után kérik a befektetést.
