A közösségi finanszírozás kapcsán a nemzetközi szakirodalom első helyen széles rétegek (a crowd) számára a gazdasághoz, a tőkepiachoz való hozzáférés történő biztosítását, azaz a startup befektetések elérhetőségét, demokratizálását említi. Az internet biztosítja az információk egyidejű és globális hozzáférését, ekképpen befektetők egyenlő elbánásának elvét, sőt ennél még jóval többet: a kérdezés és a hozzászólás lehetőségét. Minél nagyobb egy-egy kampány online médiajelenléte, különösen a közösségi médiában, annál szélesebb körben jut el az információ. Ezért is hívják a közösségi finanszírozást a közösségi médián keresztüli tőkebevonásnak, vagy még egyszerűbben, online tőkebevonásnak is.
Vállalkozói szempontból a közösségi finanszírozás a hatékony tőkebevonást és egyúttal a piacra jutást könnyíti meg. Befektetői szempontból pedig a kis összegű, egyszerű és közvetlen tőkebefektetést teszi lehetővé. A közösségi finanszírozás legnagyobb ereje a márkaépítésben és a kommunikációban rejlik: egy kampány számos befektetője válik az ügyfelévé és fordítva, számos ügyfele befektetővé. Ez más tőkebevonási formára egyáltalán nem jellemző.
Gazdaságpolitikai jelentősége, hogy a crowd jellemzően nem egyik megtakarításából helyezi át a tőkét a kampányok során, hanem friss pénz (vagy alvótőke) kerül így a vállalkozásokba.
Prudenciális jelentősége, hogy a közvetlen párbeszéd lehetősége a portál által működtetett online fórumokon és a közösségi médiában kiegészíti a jogi átvilágítást, mert a potenciális befektetők spontán, mindennapos kérdései hatékony eszközei a befektető védelemnek. Több tanulmány rámutat, hogy bár a közösségi finanszírozás a szabályozók szándéka szerint is jogilag jóval egyszerűbb folyamat, mint például egy tőzsdei nyilvános kibocsátás, mégis kevés a csalás, mert ez az online párbeszéd, avagy a crowd diligence hatékonysága kiszűri a csalásokat. Ezt a tömegek bölcsességének is nevezik.
Összefoglalóan, a közösségi finanszírozás jelentősége
- az alvótőke-bevonás a gazdaságba: a sok kis tőke bevonásához nem szükséges máshonnan kivonni a befektetést, hanem azt folyó kiadások terhére fedezik a résztvevők. Így kerül be az a pénz a gazdaságba. A Világbank szerint a közösségi finanszírozásban bevont tőke nagysága 2021-re elérheti a 114 milliárd dollárt, amelyből való részesedést a helyi portálok támogatottsága jelentősen növelheti.
- transzparencia, tőzsdei felkészülés: az induló vállalkozások számára így válik természetessé a nyilvános kommunikáció, a számon kérhetőség, ami meghatározza a vállalatirányítási kultúrát és természetes módon elvezethet a tőzsdei bevezetéshez is.
- részvétel: a kis belépési korlát, az alacsony befektetési összegek lehetővé teszik tömegek számára, hogy egyszerűen részt vegyenek a helyi vállalkozások sikerében. Számos eset bizonyítja, például a Skype-é, hogy egy-egy sikertörténet mekkora hatással van a helyi ökoszisztémára, mert a siker részesei a nyereségük realizálása után újabb helybeli vállalkozásokba fektetnek.
ökoszisztéma-építés, sharing economy: az ökoszisztéma résztvevői azok, akik hosszú távon építve kapcsolati tőkéiket, a kezdő vállalkozásokkal is megosztják tudásukat, erőforrásaikat, abban bízva, hogy ha a vállalkozást növekedési pályára segítik, akkor azzal már piaci alapon is előnyös együttműködések révén profitálnak. Ki korán kel, aranyat lel, de ehhez startup-szemléletre, nyitottságra van szükség. A startup-ökoszisztéma tagjai mindazok, akik a kezdő vállalkozásokat piaci ár alatt, vagy akár pro bono, sikerdíj ellenében támogatják, illetve azokba fektetnek: tanácsadók, mentorok, inkubátorok és akcelerátorok, angyal befektetők és közösségi befektetők, és maga az állam is, ha ezen kezdeményezések jelentőségét megértve, adó-és egyéb kedvezményekkel támogatja a helyi vállalkozások megerősödését. Kezdő vállalkozások is, csakúgy, mint a nagyvállalkozások, az erőforrásaik közelébe mennek: ez lehet munkaerő, piac, infrastruktúra is, de a kezdő vállalkozásnak elsősorban először tőkére van szüksége, így abban az ökoszisztémában tudnak fejlődni, ahol a leghatékonyabb a tőkebevonás.
